Amellett, hogy egy kicsit tavaszodik, de még hidegen fújnak a szelek, és mindhárman egy vírusos torokgyulladás végét nyögjük, a múlt héten megkezdődött a nagyböjt. Ez pedig azt jelenti, hogy ismét megszaporodnak a hústalan fogások az étrendünkben. A görög katolikus böjt ráadaásul szigorúbb, mint a római katolikus: Nemcsak a péntek, hanem a szerda is húsmentes, a szigorú böjti napokon (a böjt első és utolsó napja) pedig semmilyen állati eredetű táplálékot nem szabad fogyasztani.
A böjti szokások a Kárpát-medencében koronként, vallásonként és területenként is eltértek. Míg a nagyböjti időszakban egyáltalán nem ettek húst (a római katolikus nagyböjtöt megelőző napot ezért nevezik húshagyókeddnek), a görög katolikus vidékeken a tejtermékeket sem fogyasztottak, a böjt kezdetét megelőző két vasárnapot ezért hívják húshagyó- és vajhagyóvasárnapnak. Sokan azonban a böjt bizonyos napjain csak kenyéren és vízen éltek.
Mi azonban már csak ilyen puhány XXI. századi népek vagyunk (meg igyekszünk a böjtöt más - nem ennyire fiziológiai síkon - megtartani) , így ilyenkor sokféle vegetáriánus étel kerül az asztalunkra.
Mostanában többször csináltam puliszkát. Gyors étel, csak egy kis izommunka kell hozzá, és mindenféle rá- és beletett alkatrészekkel igen változatossá lehet tenni. Ráadásul nemrég olvastam a A funtineli boszorkányt, amiben lépten-nyomon puliszkát esznek. (A könyv egyébként nagyszerű, akkor is nagyon ajánlom, ha előítéleteid vannak Wass Alberttel szemben, irredentizmussal még csak véletlenül sem vádolható ismerőseim is áradoztak róla. És ne riasszon el a három kötet sem, pillanatok alatt el fogod olvasni, bár lehet, hogy ezért néhány éjszakát nem alszol, ami egy öthónapos kislány mellett különösen kellemetlen...)
Szóval a puliszka: Végül egy gombapörköltes változat mellett döntöttem, mint bebizonyosodott, igen helyesen. Az egész nagyon egyszerű, részletekben is készíthető, és még finom is. Azt hiszem, legközelebb valamilyen erdei gombás-kakukkfüves raguval is meg fogom próbálni, hogy kissé elegánsabb legyen.
Gombás rakott puliszka
10 dkg kukoricadara
4 dl zöldégalaplé (vagy ennyi víz egy kiskanál zöldséges ételízesítővel)
egy csokor petrezselyemzöld
egy evőkanál vaj
30 dkg gomba (sampinyon, szükség esetén lehet konzerv is)
2 közepes fej hagyma
pirospaprika
só, bors
reszelt sajt
tejföl
Az alaplevet felforraltam, beleszórtam az apróra vágott petrezselymet, majd a kukoricadarát, és elkezdtem keverni. (Az elején érdemes kézi habverővel, hogy ne maradjon csomós, majd nagyon gyorsan át kell váltani egy - lehetőleg lyukas - fakanálra.) Ez egy elég nehéz mesterség, de legalább rövid ideig tart: 5-10 perc alatt meg is fő. Akkor jó, ha kezd összeállni, és elválik az edény falától. Ekkor belekevertem a vajat, és az egészet egy kivajazott hőálló edénybe simítottam.
A hagymákat felkockáztam, kevés zsiradékon megdinszteltem. Megszórtam pirospaprikával, rátettem a felszeletelt gombát. Kevés vízzel puhára pároltam, sóval, borssal ízesítettem. A gombapörköltet eloszlattam a puliszka tetején. Megszórtam reszelt sajttal, és 200 fokon addig sütöttem, míg a sajt szépen meg nem puhult. Tejföllel ettük.
Vegán változatnál a vaj helyett margarint, esetleg egy kevés olajat lehet használni, és természetesen kimarad a sajt és a tejföl. Ekkor több kukoricalisztet használok, és két puliszkaréteg közé kerül a gomba.
Ebből a mennyiségből három rendes vagy négy kissé böjtös adag lett.
