Hús. Finom, nem vizes, nem állott. Hanem friss, szép, ízes. No, ez az én nagy vágyam, ami sajnos nem teljesíthető a lakásunk pár BKV-megállónyi körzetében. Pláne, ha mindezt hát- és derékkímélés céljából azokra a megállókra redukálom, ahol nem kell felcipelni egy hosszú lépcsőn a babakocsit (6 kg) és a gyermeket (9,5 kg), a visszaúton lefelé pedig még a vásárolt holmikat is. Mert van itt mindenféle hiper és szuper. De annak tudjuk, milyen a húsa. Az Örsön még piac is van, de ott egy igen kiváló zöldségesnénin és egy magoson túl nem találtam más szimpatikus árust, így hentest sem. Úgyhogy a húsbeszerzés nálunk nagyobb kirándulás keretein belül valósítható meg, a fene a kényes ízlésemet.
A piac nekem egyetemista korom óta a Fővám téri csarnokot jelenti, ami bizony tőlünk három metrómegállónyi plusz két villamosmegállónyi útra van. Ami budapesti viszonylatban nem is olyan borzasztó, sőt jó tempóban akár fél óra alatt oda lehet érni, ha az ember nincs megtoldva a fent említett súlyos kiegészítőkkel (Kisasszony+babakocsi). Így azonban le kell küzdeni az Astoria aluljáró lépcsőit, és a villamos három magas lépcsőfokát is. (Az is egy gazember volt, aki engedélyt adott arra, hogy a piros metrót úgy újítsák fel, hogy nem legyen minden megállónál legalább egy lift a földfelszínig. És ahogy elnézem az építkezéseket, a négyesnél se lesz ez másképp...)
No, ennyit a sirámokról, a jó hír viszont az, hogy most már mindenféle húsból, sőt egyéb állatokból is sikerült megtalálnom a megfelelő beszerzési forrást, csak jussak el odáig. Így időről időre teszünk a Kisasszonnyal egy nagyobb túrát, beszerezzük a szükséges húsokat, halakat, herkentyűket, és a frissen fel nem használtak - jobb híján - beköltöznek a fagyasztóba. Amit ugyan szintén nem annyira szeretek, de még mindig jobb egy finom húst előásni a fagyasztóból, mint megvenni egy boldogtalant a sarkon lévő élelmiszerdiszkontban.
Így megyünk marháért és sertésért, esetleg bárányért Gál Józsefhez a Fővám térre. Ha az embernek (és a Kisasszonynak is) van türelme kivárni, míg a nem szűkszavú úr elcseveg az előttünk lévőkkel, akkor igen finom húsok meg persze egy kellemes beszélgetés lesz a jutalmunk. :) (Vicces, hogy ha magam megyek, akkor simán letegez, míg amikor a Kisasszonnyal állítok be, akkor rögtön magázódásba csap át. Fontos információ továbbá, hogy a pult alól itt nem extra húsokat lehet szerezni, hanem ha az ember kiskorúval érkezik, akkor pici játék katicákhoz juthat.)
Bárányt és szárnyast a Magyar utcai török hentesnél is lehet szerezni. A bárányuk kiváló (erről lásd alább), a csirkéjük annyira nem volt szimpatikus.
Szárnyasfélét inkább a Semmelweis utcában vadászunk. A csirkét, tyúkot, tojást és kiváló rántott csirkedarabokat mindig tartanak, érdekesebb szárnyasokat, mint pl. kacsát inkább hét vége felé talál náluk az ember. Viszont hétfőn nincsenek nyitva!
Halért és tengeri herkentyűért szintén a Fővám térre megyek. A karácsonyi Magyar Konyhából az is kiderült, hogy Nuszer Istvánnál szoktam rendszeresen vásárolni, akinek a Budagyöngyében és a Lehel téren is van üzlete. Eddig a nevét nem tudtam, csak azt, hogy a sikkes kék táblák mögött finom és jó minőségű halak várakoznak.
A hentesekről itt is lehet olvasni.
És akkor az ígért bárány:
A török hentesnél a múltkoriban lecsaptam egy kevés darab báránybordára. Még sosem sütöttem bárányt, így előtte egy ideig bogarásztam az internetet, majd kikötöttem egy nosalty-s receptnél, amin már csak egy keveset módosítottam. Tettem alá előfőzött, felkarikázott krumplit, kihagytam a kakukkfüvet, és alapanyaghiány miatt friss rozmaring helyett őröltet használtam.
Rozmaringos-zsályás bárányborda
2 főre
40 dkg bárányborda
1 fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
rozmaring
10 levél zsálya
1 citrom leve
só, bors
olívaolaj
főtt krumpli
A hagymát felkarikáztam, a fokhagymát felaprítottam. A bordákat sóztam, borsoztam, és a hagymák társaságában egy tálba tettem. Megszórtam a fűszerek felével, leöntöttem a citromlével és egy kevés olívaolajjal. Egy éjszakát pácolódott a hűtőben.
Másnap a főtt krumplit egy hőálló tálba karikáztam, és betettem a 160 fokos sütőbe. Egy vastag fenekű serpenyőt felforrósítottam, beletettem a báránybordákat, pácostul, hagymástul. Oldalanként két-két percig sütöttem. Az addigra kb. 15 percet pirult krumplira öntöttem az egészet, és a sütőben további 8-10 percet sütöttem.
A recept nyomtatható változata itt.
