Augusztus elején megindul a családban a születésnapok áradata, két hónap alatt nyolc családtagot ünnepelünk. Közülük idén senki nem volt egyéves, de a Férj tortája nem volt akkora, hogy 34 gyertya kényelmesen elférjen rajta, a számgyertya pedig eszembe se jutott...
Már kísérleteztem korábban is flódnival, mert a Férj nagyon szereti. (Igaza is van.) Készült már pohárdesszert, és bár itt nem örökítettem meg, de Stahl Judit flódni-rétesét is kipróbáltam már. Most azonban ismét klasszikus flódnit készítettem, ezúttal tortaformában. A Férj nagyon aranyos volt, mert azzal fogadta a tortát, hogy „Azt hittem, hogy most tényleg nem lesz flódni tíz évig, mert olyan macerás.” Szerintem azért annyira nem, bár tésztát és négyféle tölteléket kell készíteni, ráadásul hosszan is sül, de mindez részletekben is megoldható, ami kisgyerek mellett nagyon jó dolog. A flódni zsenialitása éppen a sokféle töltelékben (no meg a jóféle tokajiban) rejlik: Az alma és a szilvalekváros réteg nagyon jól oldja a dió- és a máktöltelék töménységét.
Ismét Fűszeres Eszter receptjéből indultam ki, eleve harmadoltam az adagot, de még így is maradt belőle, úgyhogy az új arányokat leírom, hogy visszakereshető legyen. Annyit változtattam még, hogy cukor helyett eritrittel, valamint felerészben teljes kiőrlésű liszttel dolgoztam. A süti így némiképp vércukorbarátabb, de nem mertem kiszámolni sem a szénhidrát-, sem a kalóriatartalmát sem, ez azért nem az a tipikus könnyű desszert cukorbetegeknek.
Flódni
A tésztához:
40 dkg liszt
18 dkg vaj
8 dkg poreritrit
2 tojássárgája
1 tojás
0,4 dl fehérbor (lehetőleg egy jó testes tokaji, szerintem inkább száraz, mint édes)
csipet só
Az almatöltelékhez:
60 dkg alma felszeletelve
2 ek. eritrit
2 kk. fahéj
5 szem szegfűszeg
1 dl fehérbor (lásd fent)
(Az eredetiben van még zsemlemorzsa, de én jól leszűrtem az almát, így nem hiányzott.)
A diótöltelékhez:
15 dkg darált dió
8 dkg eritrit
3 dkg mazsola
3 dkg csokoládé
0,5 dl bor
A máktöltelékhez:
15 dkg darált mák
1 narancs héja
1 dl baracklekvár
3 dkg eritrit
3 dkg mazsola
0,5 dl bor
A szilvatöltelékhez:
1 dl szilvalekvár
egy marék aszalt szilva
A tészta hozzávalóit összegyúrtam, két órára a hűtőbe tettem. (Ha van idő, pihenhet egy napot is.) Az almát vékonyra szeleteltem, a fűszerekkel együtt megpároltam a borban. Leszűrtem, a bort megőriztem, mert az használható a többi töltelékhez. A diós és a mákos töltelék hasonlóan késül, össze kell rottyantani a hozzávalókat. Az aszalt szilvát apróra vágtam, összekevertem a szilvalekvárral. Minden tölteléket kihűtöttem, aztán elkezdtem rétegezni.
Vékonyra nyújtottam a tészta ötödét, és kibéleltem vele egy 18 centis tortaformát. Még négy lapot nyújtottam a tésztából. A töltelékek sorrendje: mák, alma, dió, szilva.
A tetejét befedtem egy tésztalappal, majd a maradék tésztával kidíszítettem. A tetejének és az oldalának az összedolgozása nem egyszerű, én ezt egy megtekert tésztacsíkkal oldottam meg. 150 fokos sütőben jó két órát sütöttem.