No, még nem az ifjabb Dánielé, az övé két hét múlva lesz, de szerencsére vannak más babák is a családban. Az unokahúgom keresztelője lesz vasárnap, ha már csak a Férj viseli a képünket, legalább egy kis édességgel szerettem volna hozzájárulni az ünnep fényéhez.
Bogarásztam a receptek között, természetesen most mindenképpen olyat kerestem, ami nem túl bonyolult, és lehetőleg nem kell hozzá brümmögős háztartási gépet használni. (Most még viszonylag sokszor rövidet, és napközben elég felületesen alszik a fiatalúr, nem szerettem volna, ha éppen erre ébred.) Egy mogyorótorta receptből indultam ki, de elég alaposan átdolgoztam, végül meggyes-mákos lett belőle. Ráadásul az én kocka fejemnek nem tetszett az evőkanállal való mérés, így SI-mértékegységekben is lemértem a hozzávalókat. Fénykép készült, de mivel Dr. Oetker dekorációs anyagai nem pont úgy viselkedtek, ahogy reméltem, meg a Férj elvitte magával a fényképezőgépet, mielőtt letölthettem volna a fényképeket, így marad a puszta szöveg.
Meggyes-mákos torta
3 tojás
100 g cukor (kb. 6 evőkanál)
egy csomag sütőpor
120 g liszt (kb. 6 evőkanál)
60 g mák (kb. 7 evőkanál)
1 dl napraforgóolaj (kb. 5 evőkanál)
2 dl tej (kb. 10 evőkanál)
meggylekvár
A hozzávalókat a meggylekvár kivételével összekevertem. Ezzel egy teljesen folyékony masszát kaptam, figyelni kell rá, hogy elég jól szigeteljen a sütőforma! (Nekem csatos formám volt, aminek az aljába beszorítottam egy darab sütőpapírt, így nem szivárgott ki.) A tésztát 18 centis tortaformában megsütöttem, majd kettévágtam. (Talán lehetne háromfelé is, én nem voltam elég bátor.) Megkentem jó darabos meggylekvárral, és cukormázzal vontam be.
