Sok évvel ezelőtt legnagyobb unokaöcsém óhajtása volt, hogy a születésnapi tortája „alul coki, felül coki” legyen. A Kisasszony ötödik születésnapja alkalmából csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, ráadásul három torta erejéig. Az elsőt a babazsúrozó barátnők, a másodikat a rokonság, a harmadikat az ovis csoport tüntette el. Nekem viszont így volt alkalmam kicsit kísérletezni az eredeti recepten, amiért köszönet a nővéremnek, illetve Karl Schuhmachernek.
Rögtön az első tortán kellett egyet módosítanom, mert az egyik kislány allergiás az olajos magvakra (meg az én kisfiam is, aki kapásból két szelettel vágott be belőle...), így a finomra őrölt mandula kiesett. Ehelyett lisztet tettem bele, finom, puha tortalap lett belőle. Kipróbáltam darált mandulával is, azzal nekem kicsit „rücskös” lett, de a többiek nem panaszkodtak. Azt hiszem, a következő alkalomra veszek mandulalisztet, és azzal próbálkozom.
A receptben szerepelt továbbá egy kupica amaretto. Nálunk itthon viszont csak khm... kicsit rendesebb italok szoktak lenni, az édes likőr nagyon nem a mi műfajunk. Emiatt nem akartam venni egy üveggel, bár utólag gondoltam bele, hogy végül összesen 1,5 dl fogyott volna belőle. No, majd a következő szülinapra. Így tejszínnel pótoltam, amikor abból már nem volt elég a felbontott dobozban, akkor egy kis tejet tettem hozzá.
Kis fejfájást okozott nekem még a krémben szereplő nyers tojássárgája. Ösztönös ellenérzésem van a nyers tojással szemben. Az első két tortába végül hőkezeltem a tojást Wiselady leírása alapján. Ez konyhai kísérletnek jó volt, belefért az időmbe is. Az utolsó tortából viszont nemes egyszerűséggel kihagytam a tojást, mivel nem túl nagy mennyiség került bele, és nem vettem volna lelkemre, ha az ovi és a magam nyakára hozom az ÁNTSZ-t. (Jó megoldás egyébként az UV-fénnyel fertőtenített tojás.) A receptben grammban van megadva a tojás mennyisége, nekem ez 8 M-es tojás sárgája volt, és valamivel kevesebb fehérje.
A recept rengeteg csokit használ, mégpedig Kuvertürét. Ennek alaposabban utánaolvastam, és mivel igazán jó minőségű nem jött szembe sehol, kerestem olyan étcsokoládét, aminek 31% a zsírtartalma, mert ez felel meg a Kuvertürének.
A tortának rendkívül nagy előnye, hogy MINDEN alapanyag beszerezhető akár itt, a sarki Pennyben is. Persze én is jobban szeretek a piaci Joli nénitől vett tojásokból sütni, de bizonyos esetekben ez sem egy utolsó szempont. Kép nincs, mert én el voltam foglalva a tortadíszítéssel, tálalással, vendéglátással, és bíztam benne, hogy legalább egy jól használható kép így is készül...
A hosszú bevezetés után álljon itt a recept:
Csokitorta
23-24 centis tortaformához
140 g tojássárgája
egy evőkanál vaníliakivonat (vagy egy csomag vaníliáscukor)
0,5 g só
210 g tojásfehérje
140 g (nyírfa)cukor
80 g olvasztott étcsokoládé
140 g liszt vagy mandulaliszt
A tojásfehérjéből kemény habot vertem a cukorral. A tojássárgáját a vaníliakivonattal és a sóval fehéredésig kevertem. A csokoládét a tojássárgájába csurgattam, és elkevertem. Elkevertem a tojáshabbal és a liszttel. 160 fokon 40 percig sütöttem.
A krémhez
90 g tejszín (illetve 40 g tejszín + 50 g amaretto)
200 g étcsokoládé
40 g puha vaj
40 g tojássárgája (akár el is hagyható)
290 g tejszínhab
A tejszínt és a csokoládét összeolvasztottam, kanalanként beledolgoztam a vajat, majd a tojássárgáját. Óvatosan összekevertem a tejszínhabbal.
A tortalapot kettévágtam. Ennél a lépésnél (à la Sacher) meg lehet kenni a tortalapot valami jóféle baracklekvárral, ad egy kis plusz ízt a tortának. Tortagyűrűt tettem az alsó lap köré (illetve az eggyel nagyobb tortaformát, de ha legközelebb olyan helyen járok, veszek majd tortagyűrűt, mert nem utoljára készült nálunk ez a torta), megkentem krém felével a lapot. 20 percre betettem a fagyasztóba. Ezután rátettem a másik lapot, és rákentem a maradék krémet. Újabb 20 perc dermesztés a fagyasztóban, majd feldíszítettem. A torta egyébként le is fagyasztható, ebben az esetben a hűtőben kell kiengedni kb. egy nap alatt.
