Kisebbik gyermekem egyik első szava volt a „keke”, mely mára „kessz”-re módosult. Így a különböző kekszek fontos szerepet töltenek be életünkben. Magam is többfélét próbáltam már készíteni, de eddig nem találtam meg az igazit. Ma viszont a délutáni alvásidőben átlapoztam a Kifőztük magazin szeptemberi számát, és rögtön két érdekes kekszrecepttel is találkoztam. Mindkettőt kicsit átdolgoztam az igények (pl. teljes kiőrlésű liszt) és az itthon lévő alapanyagok (pl. nem volt dióm, csak mandulám) miatt.
Készült egy fetás-mandulás (eredetileg diós) sós keksz:
Valamint egy zabpelyhes-répás édes keksz:
Ízre nagyon kellemes lett mindkettő, munka sincs vele túl sok, bár a répareszelés nem tartozik a kedvenc szabadidős tevékenységeim közé. A zabpelyhes szerintem elbírna még egy-két tojást, mert így kicsit törékeny lett.
Mandulás-fetás keksz
12 dkg vaj
12 dkg teljes kiőrlésű liszt
12 dkg fetasajt
5 dkg mandula
bors
A hozzávalókat késes robotgépben összedolgoztam, majd hosszúkás hengert formáltam belőle. A hűtőben pihent egy órát. Ezután fél centis karikákra vágtam, és kb. 12 perc alatt 180 fokos sütőben kisütöttem.
Zabpelyhes-répás keksz
250 ml teljes kiőrlésű liszt
2 ek. lenmag (nekem tört formában volt)
4 ek. víz
375 ml zabpehely
1 kk. sütőpor
4 répa reszelve
125 ml nyírfacukor
125 ml kókuszvaj
A hozzávalókat összedolgoztam, kis korongokat formáztam belőle, és 180 fokon bő 10 perc alatt kisütöttem.
