A növénygondozás nem az erősségem. Csak a nagyon mindent elviselő, plázákban is viruló növények maradnak meg nálunk, meg a muskátlik. Tavaly sikerült még a főnökömtől kapott mentát is legyilkolnom, ami pedig az ő kertjüket kiirthatatlanul teleburjánozta. Amilyen szögletes vagyok egy csomó téren, itt valahogy annyira nem megy.
Idén a konyhaablakban bazsalikommal, kakukkfűvel és fodros petrezselyemmel próbálkoztam, de ők is elődeik sorsára jutottak. A láda földestül viszont az ablakban maradt, hogy majd megpróbálok beleültetni valamit (pl. valamelyik gyereket, ha már nagyon kibírhatatlanok). Szidtam is magam emiatt a legutóbbi esőzésekkor, mert jól televerte sárral az ablakot.
Na, de ma kiderült, hogy lustaságomnak oka és célja volt: Reggel azt vettem észre, hogy egy picike petrezselyem bújt ki a földből a nagy helyén. Rá igyekszem most már nagyon vigyázni, és valami finomat főzni vele, ha már ilyen kitartó. Mondjuk ilyet: http://chiliesvanilia.blogspot.com/2016/08/joghurtos-dios-sult-cukkini-salata.html:
A témában pedig a legfontosabb (szak)irodalom ez: http://www.szepi.hu/irodalom/lazar/kerek/kerek06.html