Még mindig nem ételről szóló bejegyzés következik, bár tárgya - hogy kissé csöpögős legyek - tényleg ennivaló. Miután Cserke rámpirított, végre összeszedtem magam, és kerestem egy megfelelő fényképet a kisleányról. Íme, Verácska négy hetesen:
És tényleg szokott ilyen szépen aludni... Lassan kezdünk beállni, bár még van némi küzdelem az evés mennyiségének és a hasfájások-bukások gyakoriságának egyensúlyba hozásával. Viszont lassan visszatérek a konyhába is, miután kellően kigömbölyödtünk a nagymamáktól meleg étel és süti formájában is érkező segítség után. A héten már csináltam egy salátát, sőt holnap rakott krumpli lesz az ebéd, már megfőztem a hozzávalókat két evés-sírás-alszolnemalszol között. Gyakori bejegyzésekkel azonban egyelőre még nem fogok jelentkezni. :)