Gótikus paprikák erén
számold a magvakat

Tudd ki félbevágott
hagymáknak titkait
melyek keringnek
szűkülő körökben

Kibontva
minden levelet
keresd saláták
porcelán szívét

/Lackfi János: Tudd ki/

Friss topikok

  • pomme-pomme: @Beáta Eiben: Kedves Beáta! Nagyon örülök, hogy írt! Igen, rokonok vagyunk. :) Anyai nagymamám te... (2023.12.27. 17:29) Költözés
  • pomme-pomme: Kedves Katalin! Nagyon örülök, hogy jelentkezett, és szívesen hallanék még a dédapjáról. Kérem, í... (2018.06.29. 19:00) Kedvessy karaj
  • pomme-pomme: @Ruhr Gamer: Szoktál ilyet enni? :) (2017.02.23. 21:31) Csokimuffin
  • pomme-pomme: Ezt érdemes, még a lányom is szívesen eszi, pedig az nagyon nagy szó! :) (2014.09.04. 22:09) Krumplifőzelék
  • Tina Recept: Kedves webmester, Észrevettük, hogy nagyon finom receptek találhatók a blogodon, és egyúttal szer... (2014.05.20. 11:31) Itt a tavasz!

Címkék

alaplé (3) alma (14) alnatura (2) aszalt szilva (2) babaétel (4) babérlevél (3) balzsamecet (3) baracklekvár (3) bárány (2) befőzés (7) befőzőautomata (2) befőzőcukor (2) Bíró Lajos (2) bor (11) borvacsora (2) bulgur (2) bűvös szakács (2) cékla (4) chefkoch.de (3) chili & vanília (5) citrom (6) citromhéj (6) családi recept (9) cseresznye (4) csiperke (3) csirke (14) csirkemell (2) csokoládé (12) cukkini (17) cukor (10) darált hús (5) desszert (41) desszert sütés nélkül (4) diabetikus (19) dió (16) dm (2) ecet (5) édeskönyv (2) egytálétel (9) elegáns (6) élesztő (2) előétel (3) eper (6) eritrit (4) étcsokoládé (4) étterem (2) étteremkritika (2) fahéj (7) fehérbor (2) fenyőmag (2) feta (4) flódni (2) főétel (25) fokhagyma (20) főzelék (4) francia (2) fűszer és lélek (2) gasztroblog (3) gersli (3) gesztenye (3) gomba (9) gyömbér (2) gyors (5) gyors vacsora (2) gyümölcs (2) gyümölcscukor (9) hagyma (21) hagyományos ételek (5) hal (7) hellókarácsony (3) hidegkonyha (7) hideg leves (2) hús (24) húsleves (3) húsvét (5) jeles napok (16) joghurt (5) juhtúró (3) kacsa (2) kakaó (5) kakaópor (3) kakukkfű (3) kapor (10) káposzta (2) karácsony (12) karaj (5) karalábé (4) karfiol (4) kávé (3) kecskesajt (4) kedves olvasó! (15) keksz (4) kelkáposzta (3) keményítő (7) kenyér (3) kifli (2) kókusz (2) kókuszvaj (2) köménymag (2) konyhatechnika (3) körte (6) krémleves (2) krumpli (15) kukorica (2) lazac (3) lekvár (7) lénárd sándor (2) lencse (2) leveles tészta (3) levendula (3) leves (17) lilahagyma (6) link (2) liszt (25) magyaros (2) majonéz (3) majoranna (3) mák (11) mandula (5) margarin (3) marha (3) mascarpone (2) mazsola (6) meggy (11) meleg mártás (2) méz (2) muffin (2) narancshéj (2) ne a boltból (7) nosalty (5) nyár (5) nyírfacukor (5) off (5) olaj (2) olasz (2) olívaolaj (4) padlizsán (2) paprika (3) paradicsom (20) parmezán (2) petrezselyem (7) petrezselyemgyökér (4) petrzselyemzöld (3) pirospaprika (7) pohárdesszert (2) póréhagyma (4) puding (5) puliszka (2) répa (7) rizottó (5) rizs (11) rozmaring (7) rum (5) sajt (5) saláta (12) sárgabarack (4) sárgarépa (11) sertés (8) sonka (2) sóska (3) spárga (7) sütemény (35) sütőben (9) sütőpor (12) szalonna (5) szárzeller (5) szegfűszeg (6) szerecsendió (2) szilva (4) szilvalekvár (3) Szilveszter (2) szlovénia (2) szurokfű (2) tárkony (5) tavasz (3) tej (14) tejföl (23) tejszín (15) teljes kiőrlésű liszt (3) tészta (10) tojás (29) tök (4) torta (14) túró (3) újhagyma (6) vaj (27) vanília (4) vaníliás cukor (2) vegán (8) vegetáriánus (27) vendégváró (5) vkf (5) vörösbor (2) vöröshagyma (4) zabkorpa (2) zabpehely (2) zeller (6) zöldbab (2) zöldborsó (4) zöldpaprika (5) zöldspárga (4) zsálya (2) zsemlemorzsa (2) Címkefelhő

HTML doboz

<a title="Osszesrecept.hu " href="http://www.osszesrecept.hu/" id="hr-rgQy6"><img src="http://widget.osszesrecept.hu/blogcounter/image?image=red_s&blog_id=rgQy6" alt="Osszesrecept.hu" border="0" /></a><script type="text/javascript"><!--
var hr_currentTime = new Date();var hr_timestamp = Date.parse(hr_currentTime.getMonth() + 1 + "/" + hr_currentTime.getDate() + "/" + hr_currentTime.getFullYear()) / 1000;document.write('<scr'+'ipt type="text/javascript" src="http://widget.osszesrecept.hu/blogcounter.js?blog_id=rgQy6&timestamp=' + hr_timestamp +'"></scr'+'ipt>');
// --></script>

Gesztenyekocka

2011.02.01. 21:44 pomme-pomme

A múlt hétvégén gesztenyeehetnékem támadt, aminek aztán sikerült egy viszonylag bonyolult módját választanom. A Nosalty-n találtam meg a gesztenyekocka receptjét, amit végül több fordulóban (tészta, krém, hab) el is készítettem a Férj legnagyobb örömére. Az eredeti recepten nem sokat változattam, csak lecsökkentettem a cukor mennyiségét. Legközelebb valószínűleg kevesebb tejszínhabot teszek a tetejére, nyomózsákból megdíszítve.

Gesztenyekocka

A tésztához:

2 ek. kakaópor

6 ek. liszt

fél csomag sütőpor

5 ek. gyümölcscukor

6 tojás

100 g margarin

A krémhez:

100 g gyümölcscukor

3 dl tej

37 g keményítő

vanília-kivonat

500 g gesztenyemassza

2 ek. rum

200 g margarin

A tetejére:

6 dl tejszín

kevés gyümölcscukor

2 ek. kakaópor

A tojások sárgáját kikevertem a cukorral, hozzáadtam az olvasztott margarint. Belekevertem a száraz hozzávalókat, és beleforgattam a fehérjékből vert habot. 180 fokos sütőben körülbelül 20 percig sütöttem.

A tejből, a keményítőből, a cukorból és a vanília-kivonatból sűrű pudingot főztem, és kihűtöttem. Belekevertem az áttört gesztenyemasszát, a rumot és a habosra kevert margarint. A krémet a kihűlt tésztára kentem.

A tejszínből kemény habot vertem, és a krém tetejére simítottam. A tetejét megszórtam kakaóporral, és a hűtőben hagytam megdermedni.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: tej tojás gesztenye tejszín vanília sütemény kakaó desszert cukor sütőpor liszt keményítő rum margarin gyümölcscukor nosalty

Svéd lencseleves

2011.01.01. 20:39 pomme-pomme

Újév napján stílusosan lencsét is ettünk, mégpedig a Férj nagy kedvencét, egy svéd lencselevest. A recept az Annas mat című svéd szakácskönyvben szerepel, amit a nővérem stockholmi tanulmányai idején vett. A svéd (valamint a többi skandináv és a holland) nyelv nagy előnye, hogy ha az ember elég jól beszél angolul és németül, valamint hajlandó kiszótárazni néhány ősi viking szót, akkor kiválóan lehet érteni a recepteket, és más hasonlóan egyszerű szövegeket. Éppen ezért ezzel a levessel még én is megbirkóztam. Évek óta rendszeres szereplő az asztalunkon, de éppen ma lepődtem meg rajta, hogy még nem került fel a blogra.

Lencseleves

1 nagy hagyma
1-2 evőkanál zsiradék
1-2 teáskanál paprika
3 dl lencse
1,25 l húsleves
2 nyers meghámozott, felvágott krumpli
2 evőkanál paradicsompüré
só, bors
Gyenge tűzön, kevés zsiradékon párold üvegesre a hagymát! Szórd meg pirospaprikával, és keverd el! Add hozzá a többi hozzávalót, és addig főzd, míg a lencse és a krumpli is puha lesz (kb. 30 perc)! Tálald nagy citromcikkekkel, friss kenyérrel vagy pirítóssal és sajttal!
 

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: leves lencse krumpli hagyma paradicsom paprika

Narancsos-vörösboros szűzpecsenye

2011.01.01. 14:40 pomme-pomme

Pork a l'orangephoto © 2008 Matt Feifarek | more info (via: Wylio)

 

 Bár a narancs-vörösbor páros általában marhához vagy vadhoz társul, az előzmények miatt viszont az újévi ebéd készítésekor a fagyasztó tartalmára hagyatkoztam. Így került a tepsibe egy darab szűzpecsenye. Jól elő tudtam készíteni, és így a narancs és a sertés méltó találkozásánk eredményeként omlós, puha sültet ehettünk.

Narancsos-vörösboros szűzpecsenye

egy szűzpecsenye

egy bionarancs reszelt héja és leve

vörösbor

zsiradék

só, bors

A húst sóztam, borsoztam, és bedörzsöltem a narancshéjjal. A zsiradékon nagy lángon megpirítottam a hús minden oldalát. Ráöntöttem a narancs levét és a vörösbort, majd 200 fokos sütőben fél óra alatt puhára pároltam. (Pontosabban két részletben készítettem: Előző este megpirítottam a húst, ráöntöttem a bort és a narancslevet, majd betettem a hűtőbe. Másnap a húst betettem a még hideg sütőbe, ahol összesen 40 percet tartózkodott.)

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: bor hús narancs sertés főétel sütőben szűzpecsenye

Karácsony után

2010.12.28. 11:40 pomme-pomme

A kép innen származik.

Ez a karácsony nem teljesen a klasszikus angyalszárnyrezgetős, hóbantapicskolós, éjfélimiséreballagós ünnep lett mifelénk. Erről már rögtön az időjárás is gondoskodott, mégpedig két körben: Míg Budapesten a szürke, ködös, esős idő miatt azt sem tudtam, hogy a karácsony előtti napokban hol ejtsük meg a Kisasszonnyal a szokásos délelőtti tátát (=séta), addig a Németországban leesett óriási hó maga alá temette a nővéremék utazási terveit, így a nagy családi kavalkádos karácsonyból (ők négyen + nagyszülők + mi hárman, ebből három kiskorú, egy-, kettő- és hétéves) sajnos nem lett semmi. Így mi pedig a hármasban töltött Szenteste helyett elutaztunk anyukámékhoz, hogyha a már a nővéremék nem lesznek ott, legalább egy unokát prezentáljunk a fa alatt. Ennek eredményeként viszont ide a blogra nem kerül semmilyen karácsonyi témájú poszt, mert a mi 24-i lazacunk azóta is a fagyasztóban didereg.

Viszont a Kisasszonynak sikerült nagyon jó karácsonyt csinálni, áhítattal nézte a karácsonyfát mindenütt, sőt, egy idő után, ha meglátta, elkezdett dudorászni és billegetni magát. Hiszen a többfordulós karácsonyban (otthon 24-én délelőtt, aztán mindkétoldali nagyszülőkkel, a keresztszüleivel, a dédnagymamával és más rokonokkal) összesen hatszor zendült fel a Mennyből az angyal különböző fák alatt. Ráadásul még Kisded is került, ha nem is a jászolba, de a bölcsőbe, mert a Kisasszony másik oldali unokatestvére is megszületett. Korábban érkezett, mint vártuk, de szerencsére karácsonyra már bőven hazakerült a kórházból, szépen kikerekedett, mint a kölyökgólya, és helyre kis tokát is eresztett.

Utolsó csavarként engem viszont elkapott valami remek fertőzés, torokfájással, rengeteg köhögéssel, sőt még az ünnepi ebédek/vacsorák is csak részben tartották megfelelő tartózkodási helynek a gyomromat. Úgyhogy most ezt a posztot is az ágyból írom a második kör antibiotikum társaságában. Szerencsére a pici Kisasszonyt szórakoztatja a rajongók hada. Csak azt nem tudom, ebből milyen Szilveszter lesz...

Mindenesetre minden kedves erretévedő olvasónak boldog karácsonyt kívánok, 2011-re pedig jó egészséget, sok örömöt és finom ételeket!

Szólj hozzá!

Címkék: beteg karácsony jeles napok kedves olvasó!

Gyors vacsora egy morcos napon

2010.12.14. 22:16 pomme-pomme

Ez egy olyan étel, amiért nem fogok Michelin-csillagot kapni, de nem is ez volt a célja. Egy ködös-náthás napon készült, amikor este szerettem volna valami egyszerű, meleg és laktató dolgot enni. A hozzávalók szerintem egy átlagos háztartásban bármikor megtalálhatók, a paradicsomtól és a tárkonytól viszont egy kicsit érdekes lesz az ízek összhatása.

Virslis vacsora

4 virsli

egy nagy hagyma

borsó

kukorica

egy kiskanál sűrített paradicsom

egy pohár tejföl (175 g)

tárkony

só, bors

zsiradék

A viszonylag nagy kockára vágott hagymát megdinszteltem a zsiradékon, rátettem a paradicsompürét, a felkarikázott virslit és a fagyasztott zöldségeket. Felöntöttem a tejföllel, fűszereztem és összerotyogtattam. Négy adag lett, rizzsel tálaltam.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Almáskenyér

2010.11.10. 21:35 pomme-pomme

Egyszer régen találtam valahol egy almáskenyér receptet. Sajnos nem írtam fel, hogy hol, így elnézést az eredeti szerzőtől, de nem tudok rá hivatkozni. Kicsit át is dolgoztam a művet, nem került bele méz (miattam) és dió (a Kisasszony miatt), de beleütöttem két tojást (biztos, ami biztos), és vágtam bele étcsokit. A végeredmény olyan jó lett, hogy már nem is volt módom lefényképezni.

Almáskenyér

30 dkg liszt

2 tojás

1 csomag sütőpor

10 dkg gyümölcscukor

1 evőkanál vaj

2 kávéskanál fahéj

1 evőkanál rum

50 dkg reszelt alma

5 dkg mazsola

10 dkg étcsokoládé

A tészta alapanyagait (a rumig) összekeverem. Ezután beleteszem a reszelt almát, a beáztatott mazsolát és a felkockázott csokoládét. 180 fokon őzgerinc formában 45 percig sütöm.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: alma tojás csokoládé sütemény mazsola desszert vaj sütőpor liszt fahéj rum diabetikus gyümölcscukor

Vigéckedésből csokis csiga

2010.10.23. 22:19 pomme-pomme

A múltkoriban zserbógolyót készítettem, a szokásos mindigsikerül csokimázzal. Ez utóbbival kapcsolatban kissé elbíztam magam, mert eddig tényleg sosem volt vele gondom. Így a mázat nem vízfürdő felett olvasztottam össze, hanem kis lángon egy lábasban. Természetesen össze is ugrott. Ott álltam este búbánatosan a bevonatlan zserbógolyókkal és egy nagy csokimasszával. Másnap aztán vettem egy újabb tábla étcsokit, szépen, víz felett megcsináltam a mázat. Viszont a maszatot is fel akartam használni, és egy hirtelen ötlettől vezérelve kiolvasztottam egy leveles tésztát, rákentem a csokimaszatot, hosszú háromszögeket vágam belőle, feltekertem (Ezt még gyakorolni kell.), és megsütöttem.

Csokimáz

3 ek. porcukor / 2 ek. gyümölcscukor

3 kávéskanál kakaópor vagy 10 dkg étcsokoládé

1 ek. tej

1 kk. finomliszt

5 dkg vaj vagy margarin

A hozzávalókat összekeverjük, és (vízfürdő felett!) folyamatosan kevergetve megolvasztjuk.

A recept nyomtatott változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: csokoládé sütemény kakaó desszert cukor leveles tészta

Őszi rétes

2010.10.17. 22:45 pomme-pomme

 

Rétesrecepteket keresgélve bukkantam a Nosalty-n egy szilvás rétesre. Az eredetit Fűszeres Eszter készítette egy blogkóstolóra. Én aztán kissé módosítottam a recepten. Az első változatban három evőkanál pálinka nekem kissé erős lett (bár ennek lehet, hogy a derék házipálinka volt az oka), és a szilvalekvárom pedig igazi „megáll benne a kanál” volt, így nagy tömböket képezett a rétesben, legközelebb valahogy alaposabban el kell dolgozni. Továbbá a megadott öt kanál helyett csak két kanál cukrot tettem bele, de a szilva nagyon édes volt, szerintem ez el is maradhatott volna. Az utolsó módosítás már csak ízlés kérdése: Én jobban szeretem a viszonylag homogén ételeket, ezért a szilvát felkockáztam, nem csak félbe vágtam, ahogy a recept írta.

Szilvás rétes

Fűszeres Eszter nyomán

80 dkg szilva

10 dkg darált dió

ha szükséges néhány evőkanál (gyümölcs)cukor

1 ek. őrölt fahéj

1 ek. szilvapálinka

3 ek. szilvalekvár

egy csipet szerecsendió

5 dkg vaj

6 réteslap

A diót, a pálinkát és a lekvárt összekevertem (Ha szükséges, hígítsuk kevés vízzel!), majd fűszereztem a fahéjjal és a szerecsendióval. A szilvát kimagoztam, felkockáztam, és a keverékhez adtam. Három-három réteslapot vajjal megkentem, és megtöltöttem a szilvával. A két rétesrúd tetejét is megkentem vajjal, majd 180 fokos sütőben pirosra sütöttem.

A recept nyomtatható változata itt.

Mikor elfogyott, hasonlóan készítettem (természetesen szilvalekvár nélkül) körtés rétest is.

Szólj hozzá!

Címkék: körte szilva pálinka dió sütemény desszert vaj rétes fahéj szerecsendió diabetikus réteslap nosalty fűszer és lélek

Farfalle kacsamellel és vargányával

2010.10.03. 14:24 pomme-pomme

Az úgy volt, hogy egy csendes szombat estén ebédet akartam készíteni másnapra. Miután felmértem az otthoni készleteket, és délutáni alvásidőben bogarásztam egy kicsit az internetet, arra jutottam, hogy legjobb lenne vargányás rizottót csinálni kacsamellel. Kitanultam a vargányás rizottókészítés csínját-bínját, kivettem a fagyasztóból a kacsamellet, beáztattam a gombát.

Majd este, mikor a Kisasszony elaludt, kiballagtam a konyhába, és rájöttem, hogy nincs itthon semmilyen kerekszemű rizsem. Így végül a rizottóból tésztaszósz lett. Én biztos, hogy így jobban jártam, mert kb. 20 perc alatt pakolással együtt készen lettem. Hasonlóan gyorsan el is fogyott, így sajnos kép sem készült.

Farfalle kacsamellel és vargányával

egy fél kacsamell (kb. 40 dkg)

két marék szárított vargánya

1 dl száraz fehérbor

2 dl tejszín

egy kiskanál liszt

só, fehér bors

farfalle vagy más kis méretű tészta

A kacsamellről levágtam a hájat, és lassú tűzön kisütöttem a zsírját. Egy kevés kacsazsíron megpirítottam a kockákra vágott húst, majd hozzáadtam a felkockázott hagymát és fokhagymát. Kicsit pároltam, és közben apránként ráöntöttem a bort. Amikor az elpárolgott, belekevertem a forró vízbe beáztatott és leszűrt gombát, megszórtam egy kanál liszttel, és felöntöttem a tejszínnel. Sóval, borssal ízesítettem, és a kifőtt tésztával tálaltam.

Két adag lett.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Az első születésnap

2010.09.14. 21:00 pomme-pomme

Ahogy Koncz Zsuzsa és Szörényi Levente is megénekelte, elmúlt egy év.

Volt: egy nem túl nehéz szülés, egy icipici lány, néhány nagyon nehéz hónap, rengeteg bukás, éhessírás, hasfájóssírás, bukóssírás, fáradtsírás. Mindez két-, majd háromóránként, közte valamennyi alvás.

Aztán lett: egy nagyon mozgékony baba, háromhónaposan forgás, négyhónaposan répapüré, sok ficergés, kúszás, ülés, négykézlábazás, önálló felállás keresztmamának születésnapi ajándékként.

Érdekes grimaszok, egyre tudatosabb mosolyok, nagy-nagy kacagások és rengeteg huncutság. Ezek között kesergések, sírások, egyre szemrehányóbb nézéssel párosítva.

Gasztronómiai téren püré-püré-püré vagy kézbe fogható és rágható falatok, a kettő között semmi. Alma-krumpli, répa-krumpli, krumpli, krumpli, krumpli. Újabban pedig minden, ami zöld: cukkini, spenót, sóska, sóska, sóska. (Még szerencse, hogy nagymamáéknál terem a kertben.)

És most van: Egy gyönyörű lépegető, tele nevetéssel, szülői, nagyszülői és egyéb rokoni szíveket olvasztó tettek, az első Vera-szó: tátátá, ami egyszerre jelent jövést, menést, sétát, és három ember, aki Babából, Feleségből, és Férjből visszafordíthatatlanul családdá vált.

2 komment

Címkék: off

Ponty Dorozsmáról

2010.08.12. 21:20 pomme-pomme

 

Egyik hétvégén francia vendégeink voltak, a Férj családjának régi barátai. Vasárnap olyan ebédet szerettem volna készíteni, ami magyar, de mégsem egy felszínesen pirosló Gulasch. Ráadásul az ebédfőzéssel és a vendégvárással a Kisasszony napirendjét is össze kellett hangolni, de szerencsére sikerült olyan menüt összeállítanom, ami részben magyar, részben családi hagyományokat követ, és jól elő is tudtam készíteni az előző napokban.

A családi ételeket a nagymamám nagynénijétől tanult krumplileves és a családfa egy másik ágáról származó Zelma-torta képviselte, a magyaros vonal pedig dorozsmai molnárponty képében jelent meg.

A ponty receptjét a Könemann sorozatában megjelent Magyar kóstoló című könyvében találtam. Sajnos sem a könyvben, sem más szakácskönyveimben, sem az interneten nem találtam semmit erről a fogásról. Érzésem szerint egy étteremben alkothatták meg először ezt a fogást, bár az is lehet, hogy tényleg a híres dorozsmai szélmalom molnára készítette el. Én egy irdatlan nagy adagot csináltam, és hiába voltunk rá hatan, maradt jócskán. Így az eredeti recept anyaghányadait adom meg, ez elvileg négy főre szól.

Dorozsmai molnárponty

60 dkg pontyfilé

10 dkg füstölt szalonna (szerintem fele ennyi is elég)

1 nagy fej vöröshagyma

3 zöldpaprika

2 nagy paradicsom

25 dkg csiperke

4 dkg liszt

2 dl tejföl (ez meg lehet több)

30 dkg csuszatészta

1 kávéskanál pirospaprika

liszt

zsiradék

Eredetileg a pontyot be kellett volna irdalni, és megtűzdelni szalonnával. Én ehelyett kiolvasztottam a szalonna zsírját, és ezen elősütöttem a besózott, majd lisztbe forgatott halszeleteket.

A zsiradékban megdinszteltem a hagymát, megszórtam pirospaprikával, majd hozzáadtam a zöldpaprikát és a gombát, kicsivel később pedig a paradicsomot. Amikor minden megpuhult, összekevertem tejföllel. Beletettem a halszeleteket (Vigyázz! Könnyen szétesnek!), és puhára pároltam őket.

Ezután kivettem a halszeleteket a mártásból. A gombás szószt összekevertem a közben kifőzött csuszával, és egy tűzálló tálba halmoztam. A tetejére ültettem a halakat. Díszítésnek karikáztam rá egy kis paradicsomot és paprikát, és 200 fokos sütőben jól összeforrósítottam.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: ponty hal hagyma gomba paradicsom tészta tejföl főétel csusza szalonna liszt csiperke magyaros pirospaprika zöldpaprika

Zelma-torta, a családi klasszikus

2010.08.12. 21:13 pomme-pomme

A Zelma-torta a család egyik távoli, pécsi ágából származik. De hogy ki volt Zelma (Lagerlöfön kívül), azt sajnos én sem tudom. Eddig nem találkoztam hasonló süteménnyel sem szakácskönyvben, sem cukrászdában. A süti nagyon tömény, általában nem nagyon látványos (Az enyém is inkább egy őszülő barna bálnára hasonlít), de igen finom. Érdekessége, hogy egy evőkanál zsemlemorzsát leszámítva nincs benne liszt.

Zelma-torta

A tésztához:
10 tojás fehérje
28 dkg porcukor
28 dkg darált dió vagy mandula
1 evőkanál zsemlemorzsa, esetleg búza- vagy zabkorpa
reszelt narancs- vagy citromhéj
A krémhez:
1 dl erős kávé
2-3 evőkanál kakaó
10 tojás sárgája
20 dkg cukor
15 dkg vaj
A tojás kivételével összekeverjük a tészta hozzávalóit. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd elkeverjük a többi hozzávalóval. Tepsi hátára sütőpapírt teszünk, és 180 fokos sütőben, rövid idő alatt (kb. 10 perc) 2,5 lapot sütünk. Még melegen leszedjük róla a sütőpapírt.
A kávét a kakaóval sűrűre főzzük. A tojássárgáját és a cukrot kikeverjük, gőz fölött sűrűre főzzük. (Ez nagyon hosszú ideig tart, aztán hirtelen besűrűsödik.) Belekeverjük a kávét, majd alaposan elkeverjük benne a vajat.
A lapokat kettévágjuk, a krémmel össze-rétegezzük, és a maradék krémmel bevonjuk.
Ha kicsit szebben akarjuk tálalni, hosszában vágjuk el a lapokat, és főzzük sűrűbbre a krémet. Ekkor hosszúkás süteményestálon tálaljuk.

A recept nyomtatható változata itt.

2 komment

Címkék: kávé tojás dió torta mandula sütemény kakaó desszert vaj cukor narancshéj zsemlemorzsa családi recept búzakorpa zabkorpa citromhéj

Hűtőtakarító tárkonyos-borsós hal

2010.07.11. 20:39 pomme-pomme

A kép innen származik.

Néhány hónapja egy új fagyasztóval lettünk gazdagabbak, amit időközben szorgosan meg is töltöttem mindenféle alapanyaggal és készétellel. Azóta viszont nagy ütemben pusztítjuk a hűtőhöz tartozó kis fagyasztóban lévő megmaradt ételeket, mert azt szeretném alaposan kitakarítani, és oda költöztetni a Kisasszony lefagyasztott ételkockáit és a fűszereket, hogy kéznél legyenek.

Ennek jegyében készítettem egy halas ételt, ami sok mindent eltüntetett a fagyasztóból, illetve a hűtőből is. Fényképet nem is csináltam róla mielőtt nekiláttunk, mert olyan szimplának tűnt, de aztán meglepően finom volt, így legalább írásban megörökítem. A recept bizonyos részei természetesen variálhatók (pl. a tejföl-tejszín arány azért alakult így, mert mindkettőből volt egy fél adag), azt hiszem, engem a borsó-tárkony kombináció fogott meg.

Tárkonyos-borsós hal

3 szelet halfilé

30 dkg zöldborsó

1,5 dl tejszín

1 dl tejföl

tárkony

száraz fehérbor

vaj

só, bors

citromlé

szükség esetén keményítő

A halszeleteket sóztam, borsoztam, meglocsoltam egy kevés citromlével, és egy kiolajozott edényben 200 fokon megsütöttem. (Közben a köretnek szánt újkrumpli is megsült, szintén sóval-borssal és egy kevés olívaolajjal.)

A borsót kevés vajon megpároltam, felöntöttem egy kevés borral. Ezt elpárologtattam, majd hozzákevertem a tejszínt és a tejfölt. Sóval, borssal, tárkonnyal fűszereztem. Nekem kellő sűrűségű lett a mártás, de szükség esetén egy kiskanál vízben lekevert keményítővel sűríthető.

Három adag lett belőle.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: bor hal tejszín tejföl vaj tárkony zöldborsó citromlé keményítő

Én kis kertet kerteltem

2010.06.19. 21:46 pomme-pomme

Apósom jóvoltából nagyon szép fa tartók kerültek az ablakainkba, így a kertészkedési vágyamat már nem kell az erkélyre korlátoznom. Míg a szobaablakokba virágok költöztek, a konyhaablak két ládáját fűszernövényekkel ülettem tele. Láthatóan jól is érzik magukat (csak a locsolást kellene rendszeresebben végeznem), legnagyobb meglepetésemre a borsmustár, azaz rukkola szép sárga virágokat is hozott néhány hete. A kiskert lakói sorrendben: zsálya, kakukkfű, borsmustár, rozmaring, snidling (szintén kivirágzott), majoranna.

Használom is lelkesen a növényeket, különösen, hogy némelyik már kezdi túlnőni a rendelkezésre álló helyet. (Hamarosan kell például valami rozmaringosat készítenem.) Legutóbb egyszerre két növényről is arattam, a paradicsom - zöldpaprika - vékonyra szelt répa kombinációra a vinaigrette melett borsmustár és snidling került. A saláta készítésében különös érdemei vannak a Kisasszonynak (aki már nem is olyan kicsi, elmúlt kilenc hónapos és a villámgyors kúszás mellett segítséggel már álldogálni is kezd), mert kitörő örömmel figyelte, hogy mit ügyködök az ablakban, majd a vágódeszkán:

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: saláta off

C&V nagyon zöld levese (az egyik)

2010.06.02. 20:25 pomme-pomme

Arra a bizonyos névnapra a sógornőmék a gyerekfelvigyázáson túl még egy remek dologgal megleptek: a hőn áhított Chili & Vanília szakácskönyvvel. A könyvet már sokan dicsérték, én is csatlakozom hozzájuk. A könyv nagyon hangulatos, a blogból megszokott stílussal és receptekkel, mégis új tartalommal. Nagyon örülök, hogy Zsófi a tőle megszokott színvonalon túllépett azon, hogy egyszerűen összevágja a kedvenc receptjeit, holott azt is biztosan sokan megvették volna. A városokhoz, országokhoz kapcsolódó öt nagy fejezet receptjei mind a konyhába, illetve utazásra csábítanak. Sosem gondoltam például, hogy egyszer ennyire szeretnék elutazni Törökországba.

Zsófit először Párizsba követtem, legalábbis egy recept erejéig. A zöldborsókrémleves salátával és pirított szalonnával igen furcsának hangzott, különösen, ha visszagondoltam arra, amit a szüleim a salátafőzelékről mondtak. Ez volt az egyetlen étel gyerekkorukból, amiről mindketten egyöntetűen borzongva meséltek. Salátát eddig csak nyersen ettem, és én is úgy éreztem, hogy kár főzéssel elrontani azokat a szép zöld lapukat.

Viszont eddig mind a megbízható helyről származó francia receptekkel, mind a Chili & Vanília blogon felbukkanó ételekkel az volt a tapasztalatom, hogy bármilyen bizarrul is hangzik, a végeredmény igen jó lesz.

És lőn. Egy kiváló levessel lettünk gazdagabbak, amit ráadásul megcsinálni sem bonyolult. Nekem a salátaszív, mint levesbetét annyira nem nyerte el a tetszésemet, de legközelebb kipróbálom a könyvben szintén ajánlott pirított szalonnakockával is. Még egy fontos dologban változtatok, ha legközelebb készítem: Most botmixerrel turmixoltam őssze, de legközelebb előkapom hozzá a nagyobb teljesítményű poharas mixert, mert kicsit pöttyös maradt, és az állaga sem volt tökéletes.Én az eredeti recepthez képest fél adagot készítettem, de így is négy adag lett belőle.

Zöldborsókrémleves salátával

2,5 dkg vaj

egy kis fej vöröshagyma

25 dkg zöldborsó

fél liter zöldségleves

fél fej saláta

szükség szerint só, bors

A vajon megpároltam a hagymát, hozzáadtam a zöldborsót. Felöntöttem a levessel, és puhára főztem a borsót. A salátát leveleire bontottam, a sárga salátaszívet félretettem. A salátát öt másodpercre a forró levesbe mártottam (Lehet egy külön fazékban forró vízben is blansírozni), majd jeges vízben lehűtöttem. A levest és a salátaleveleket összeturmixoltam, és kevés egészben hagyott borsóval, valamint a csíkokra vágott salátaszívvel tálaltam.

A recept nyomtatható változata itt.

C&V további zöld levesei

Szólj hozzá!

Címkék: leves saláta hagyma vaj zöldborsó vegetáriánus chili & vanília

Hétfő esti pangás a Standban

2010.05.21. 21:15 pomme-pomme

Névnapomra - többek között - egy estényi szabadidőt kaptam a sógornőmtől, amíg ő vigyázott a Kisasszonyra. Mi pedig ezalatt elmentünk vacsorázni. Eredetileg a Café Körbe szólt a Férjtől kapott meghívás, de az rendezvény miatt zárva volt, így a Stand bisztró mellett döntöttünk.

A Segal Viktor nevével fémjelzett helyről korábban jókat hallottam-olvastam, amit az ételek teljes mértékben vissza is igazoltak. A hangulat azonban nem volt felemelő. Hétfő este nyolc körül érkeztünk oda, ami ugyan nem számít éttermi csúcsidőnek, de a bisztróban csak a pincérek bánatoskodtak, kicsivel később érkezett még két vendég.

A nagy üresség mellett kissé csalódottan vettem tudomásul, hogy csak egy igen megkurtított étlappal szembesültünk. Majd rendeléskor kiderült, hogy a ház két borából nincs, bár a kárpótlásként kapott borok kiválóak voltak.

A rossz hangulat oka számomra most derült ki, amikor ezt a bejegyzést írva kicsit próbáltam utánaolasni a Standnak: Ha igazak a hírek, hamarosan bezár a bisztró. Nem vált be az olcsó, jó ebéd, és drágább vacsora koncepciója, pedig szerintem vacsoraidőben sem szálltak el az árak a többi belvárosi étteremhez képest. Esetünkben a fogások és a kiszolgálás is kifogástalan volt, bár ez utóbbi internetes kommentárokban több kritikát kapott. A Férj néhány ebédtapasztalata és a vacsoránk alapján kár a bisztróért.

Zárásul néhány szó az ételekről:

A Férj brassóit evett, ami hibátlan volt. Desszertként csokoládépástétomot rendelt kardamonos angolkrémmel, ami bonyolult neve mellett igen könnyed édességnek bizonyult.

Én pestós-gorgonzolás csirkemellet ettem zöldspárgás rizottóval. A neve alapján a mártás nekem túl összetettnek tűnt, de harmonikusan simultak össze az ízek a puha és kellően megpirult csirkemell felett. A rizottóban remek roppanós spárgadarabok voltak, bár én jobban örültem volna magasabb spárga/rizs aránynak. Utána trüffeltortát rendeltem, ami finom volt, de nagyon tömény. Mintha egy doboz trüffelt próbáltam volna egy ültő helyemben megenni.

Ha valamiért mégis kacsának bizonyulna a bezárás, akkor szerintem fel fogunk még ott bukkanni. Ráadásul nagyon jó kinézetű babaetetőszékeket láttam az étterem előterében. :)

Szólj hozzá!

Címkék: étterem étteremkritika stand bisztró

Tejbecsirke

2010.05.13. 21:21 pomme-pomme

 

Múlt vasárnap korábbi Stahl magazinokból szemezgettem, onnan vettem a receptet a spárgaleves utáni csirkéhez és desszerthez. Az újságban a csirkét a 90 napos diéta fehérjenapjához rendelték, de engem nem ez ragadott meg benne, hanem a finomnak tűnő zöldséges-boros-tejes mártás (ami persze nem látszik a képen :). Csak keveset módosítottam a recepten, rozmaring helyett majorannát használtam, és nem bőrösen sütöttem a csirkét, hanem filét vásároltam hozzá. A zöldségeket pedig nem gyalultam olyan apróra, mint a leírásban szerepelt, hiszen úgyis elég hosszú ideig főnek, és a végén össze kell turmixolni az egészet.

Tejben főtt majorannás csirke

2 csirkemellfilé

1 fej hagyma

1 sárgarépa

2 szál szárzeller vagy egy új zeller szárai

2 gerezd fokhagyma

majoranna

1 dl fehér bor

5 dl tej

só, bors

olaj

A zöldségeket megtisztítottam, felkarikáztam. Egy serpenyőben megpirítottam a csirkemelleket, majd félretettem. Ezután megdinszteltem a hagymát, hozzáadtam a répát és a zellert. Sóval, borssal ízesítettem, és néhány percig pároltam. Beletettem a fokhagymát és a majorannát. Ráöntöttem a bort, majd a tejet. Visszatettem a csirkét az edénybe. Felforraltam, majd kis lángon körülbelül fél órát főtt. A csirkét kiemeltem az edényből, a többi hozzávalót pedig sűrű szósszá turmixoltam. Rösztivel ettük.

Szólj hozzá!

Címkék: csirke bor tej hagyma fokhagyma zeller szárzeller majoranna sárgarépa

Csirke a jégkockatartóban

2010.03.30. 14:40 pomme-pomme

 

Nem, nem az új cukrászati trendet kezdtem el követni, amely az olívaolajtól a céklán át a szójaszószig sok furcsának tűnő alapanyagot felhasznál a desszertekhez-fagylaltokhoz, hanem a Kisasszonnyal tettünk újabb nagy lépéseket gasztronómiai fronton.

Most már egyre többféle zöldséget-gyümölcsöt eszik, és most már elkezdtük a húsféléket is. Jelenleg a következő a repertoár:

  • alma (Egyenlőre főve, a nyers reszelt almát valahogy nem szerette a gyomra.)
  • őszibarack
  • banán
  • körte
  • meggy

 

  • krumpli
  • répa
  • cékla
  • cukkini (ennek az ízét magában (krumplival) nem annyira szereti, kombinálni kell almával, répával vagy céklával)
  • paradicsom

 

  • csirkemell
  • borjúhús
  • marhahús

 

  • rizs
  • köles (A dm-ben kapható egy nagyon jó, ízesítés nélküli instant kölespép, a honlapon a negyedik. Ezzel szoktam sűríteni a gyümölcsöket, illetve az esti tejpépet is ezzel keverem felesben, mert a tejpép magában nagyon édes.)
  • olívaolaj
  • repceolaj

 

Jelenleg már csak kétszer kap tápszert (kora reggel és elalvás előtt). Délelőtt és délután gyümölcsöt eszik kölessel, ebédre pedig zöldségpépet, általában hússal. Vacsorára pedig tejpépet eszik, kölessel „hígítva”.

Főzni 2-3 adagot szoktam előre, de gyakran többet is, és azt lefagyasztom. Fagyasztásra nekem nagyon jól bevált a jégkockatartó, illetve a műanyagpohár. A jégkockatartóban lefagyasztom külön-külön az egyes pürésített zöldség-, gyümölcs- vagy húsfélét, és típusonként tiszta nejlonzsákokba rakom. Így kevesebb helyet is foglal el, és a jégkockatartót is újra tudom használni. Utána pedig megfelelően tudom keverni az ételeket. Ha a jégkockaméretnél nagyobb adagokat akarok fagyasztani, akkor kis kávés műanyagpohárban szoktam eltenni.

Lassan három hónap kanalazás után eljutottunk odáig, hogy a Kisasszony most már szép nagyra kitátja a száját, és nem a kidugott nyelvével próbálja leturkálni az ételt a szájába.

Ezenkívül már két egész fogat növesztett, és mindent megrág (Az ujjamat is. Jaj-jaj!), valamint a napokban elkezdett szépen ülni, a választékot rövidesen kézbe vehető, elnyammogható ételekkel fogjuk bővíteni.

És még egy büszkeség: A Kisasszony nagyon szépen iszik pohárból. Először egy vastagfalú felespohárból kezdtük a vízivást, aztán áttértünk a kávéspohárra. Ezt nagyon szereti, szépen iszik belőle. Ha pedig már nem szomjas, akkor vidáman bugyborékol, vagy a fájós ínyével rágcsálja a hűvös poharat.

Szólj hozzá!

Címkék: alma körte csirke banán répa krumpli marha paradicsom borjú olívaolaj rizs cukkini cékla őszibarack köles babaétel repceolaj

Gombás rakott puliszka

2010.02.24. 21:12 pomme-pomme

 

Amellett, hogy egy kicsit tavaszodik, de még hidegen fújnak a szelek, és mindhárman egy vírusos torokgyulladás végét nyögjük, a múlt héten megkezdődött a nagyböjt. Ez pedig azt jelenti, hogy ismét megszaporodnak a hústalan fogások az étrendünkben. A görög katolikus böjt ráadaásul szigorúbb, mint a római katolikus: Nemcsak a péntek, hanem a szerda is húsmentes, a szigorú böjti napokon (a böjt első és utolsó napja) pedig semmilyen állati eredetű táplálékot nem szabad fogyasztani.

A böjti szokások a Kárpát-medencében koronként, vallásonként és területenként is eltértek. Míg a nagyböjti időszakban egyáltalán nem ettek húst (a római katolikus nagyböjtöt megelőző napot ezért nevezik húshagyókeddnek), a görög katolikus vidékeken a tejtermékeket sem fogyasztottak, a böjt kezdetét megelőző két vasárnapot ezért hívják húshagyó- és vajhagyóvasárnapnak. Sokan azonban a böjt bizonyos napjain csak kenyéren és vízen éltek.

Mi azonban már csak ilyen puhány XXI. századi népek vagyunk (meg igyekszünk a böjtöt más - nem ennyire fiziológiai síkon - megtartani) , így ilyenkor sokféle vegetáriánus étel kerül az asztalunkra.

Mostanában többször csináltam puliszkát. Gyors étel, csak egy kis izommunka kell hozzá, és mindenféle rá- és beletett alkatrészekkel igen változatossá lehet tenni. Ráadásul nemrég olvastam a A funtineli boszorkányt, amiben lépten-nyomon puliszkát esznek. (A könyv egyébként nagyszerű, akkor is nagyon ajánlom, ha előítéleteid vannak Wass Alberttel szemben, irredentizmussal még csak véletlenül sem vádolható ismerőseim is áradoztak róla. És ne riasszon el a három kötet sem, pillanatok alatt el fogod olvasni, bár lehet, hogy ezért néhány éjszakát nem alszol, ami egy öthónapos kislány mellett különösen kellemetlen...)

Szóval a puliszka: Végül egy gombapörköltes változat mellett döntöttem, mint bebizonyosodott, igen helyesen. Az egész nagyon egyszerű, részletekben is készíthető, és még finom is. Azt hiszem, legközelebb valamilyen erdei gombás-kakukkfüves raguval is meg fogom próbálni, hogy kissé elegánsabb legyen.

Gombás rakott puliszka

10 dkg kukoricadara

4 dl zöldégalaplé (vagy ennyi víz egy kiskanál zöldséges ételízesítővel)

egy csokor petrezselyemzöld

egy evőkanál vaj

30 dkg gomba (sampinyon, szükség esetén lehet konzerv is)

2 közepes fej hagyma

pirospaprika

só, bors

reszelt sajt

tejföl

Az alaplevet felforraltam, beleszórtam az apróra vágott petrezselymet, majd a kukoricadarát, és elkezdtem keverni. (Az elején érdemes kézi habverővel, hogy ne maradjon csomós, majd nagyon gyorsan át kell váltani egy - lehetőleg lyukas - fakanálra.) Ez egy elég nehéz mesterség, de legalább rövid ideig tart: 5-10 perc alatt meg is fő. Akkor jó, ha kezd összeállni, és elválik az edény falától. Ekkor belekevertem a vajat, és az egészet egy kivajazott hőálló edénybe simítottam.

A hagymákat felkockáztam, kevés zsiradékon megdinszteltem. Megszórtam pirospaprikával, rátettem a felszeletelt gombát. Kevés vízzel puhára pároltam, sóval, borssal ízesítettem. A gombapörköltet eloszlattam a puliszka tetején. Megszórtam reszelt sajttal, és 200 fokon addig sütöttem, míg a sajt szépen meg nem puhult. Tejföllel ettük.

Vegán változatnál a vaj helyett margarint, esetleg egy kevés olajat lehet használni, és természetesen kimarad a sajt és a tejföl. Ekkor több kukoricalisztet használok, és két puliszkaréteg közé kerül a gomba.

Ebből a mennyiségből három rendes vagy négy kissé böjtös adag lett.

A recept nyomtatható változata itt.

Szólj hozzá!

Címkék: hagyma gomba könyvajánló gyors sajt puliszka vegetáriánus kukoricadara petrezselyem pirospaprika vegán

Csíráztatás - tavasz a télben

2010.02.12. 22:25 pomme-pomme

Én február közepén mindig nagyon várom már a tavaszt. Megunom a hideget, a sötétet. Idén még az is rátesz egy lapáttal, hogy a Kisasszonnyal így hol tudunk sétálni menni, hol nem (a legjobbak a gyönyörűen letakarított járdák szélén lévő összefagyott hóbuckák, amin nem tudom áttolni a babakocsit), és ez egyikünknek sem tesz jót. Ő rosszabbul alszik, én meg be vagyok szorulva a lakásba, és az ügyek intézését sem egyszerű így megoldani.

Ráadásul ilyenkor már a zöldség-gyümölcs front is elég kilátástalan. A mandarinok ilyenkorra nagyok, túl édesek és tele vannak maggal. Az alma-krumpli duó a Kisasszonynak szerencsére ízlik, én már szívesen ennék mást. Leginkább friss gyümölcsöket, meggyet, cseresznyét, barackot. Meg zsenge borsót, újhagymát, vékonyka sárgarépát, friss retket, paradicsomot, húsos paprikákat. Na meg laput, laput, laput, mindenféle fajtájút.

Erre a zöldhiányra jelent részleges megoldást a csíráztatás. Nem kell hozzá túl sok minden, hogy a konyhapulton egy kis tavaszt hozzunk a télbe: szükséges valami, amit csíráztatunk és valami, amin csíráztatunk. Ez utóbbi lehet szűrő, szűrőpapír, de nem egy nagy összeg beruházni egy csíráztató tálba sem, ami igazán kényelmessé teszi a dolgot. Ez a tál többszintes, alul zárt (ebbe víz kerül), felül pedig egy rácson vannak a növekvő csírák. (Vannak egészen furfangos elektromos csíráztató készülékek is, de én eddig tökéletesen elboldogultam a kis tálkáimmal.)

Ezenkívül szükség van még magokra, amik kicsírázhatnak. Fontos, hogy a magok hántolatlanok és vegyszermentesek legyenek. (Ne kérjünk a szomszéd gazdától vetni való búzát, mert abban valószínűleg vannak olyan anyagok, amik a rövid csírázási idő alatt nem bomlanak le, és nem tesznek jót az ember szervezetének.) Ezért érdemes biomagokat venni, bioboltokban egyébként rengetegféle magot árulnak kimondottan csíráztatásra.

A magokat először alaposan lemostam. Ezután be lehet áztatni, de van, aki ezt a fázist kihagyja. Masszívabb magoknál (gabonafélék, tökmag) azért célszerű, meggyorsítja a folyamatot.

Ezután az alsó tálkába vizet öntöttem, és felé tettem az egyik rácsos tálkába a magokat, és a másik rácsos tállal befedtem. A magokat naponta 2-3 alkalommal át kell öblíteni. Emellett fontos figyelni, hogy ne penészedjenek be. Ha ilyesmire vetemednének, akkor nem vagy csak részben kell őket befedni.

A magok először kis szárakat eresztenek, majd néhány nap múlva levélkék is megjelennek. Ha világos helyen tartjuk az edényt, akkor a csírák zöldek lesznek, és C-vitaminban gazdagok. Ha sötét helyen, akkor világosak és B2-vitaminban gazdagok. (Ilyenkor kissé úgy néznek ki, mint valami űrnövények egy rossz sci-fiben. Mint a muskátliaink, amik egy télen a töksötét pincében teleltek át, és tavaszra hosszú, fehér hajtásokat növesztettek. Tényleg ijesztő volt.)

A csírák nagyon sokféleképpen felhasználhatók, én általában csak rájuk vetem magam, és azon zölden elrágcsálom, esetleg szendvics tetejére vagy salátába teszem. A búzacsírának érdekes felhasználása a csíramálé, amely elsősorban az Alföldön, azon belül is Csongrádon ismert. Ehhez a búzacsírát megszárítják, megőrölik, és ebből készítenek süteményt. Különlegessége, hogy csak a búzacsírában természetesen előforduló cukroktól lesz édes, adalékot nem tartalmaz. Erről részletesen itt. Aki még ennél is többre vágyik, az nézze meg ezeket a recepteket!

A csíráknak más és más az íze attól függően, hogy milyen magból jött létre, legutóbb retekmagot csíráztattam, annak igen jellegzetes, kissé csípős aromája volt, míg a búza viszonylag semleges, zöld ízt eredményez.

Azon kívül, hogy finom a végeredmény, én városi gyerekként minden egyes alkalommal úgy meg tudok örülni, hogy ilyen jól működik a természet, és az én kis közreműködésemmel egy pici kert zöldül a konyhaasztalon. :)

Szólj hozzá!

Címkék: csíra hidegkonyha csíramálé

Feljegyzések a babaételekről

2010.02.11. 21:34 pomme-pomme

Bár a répaevés rövid távon igen szórakoztató volt, hosszú távon mégsem bizonyult sikeresnek, a Kisasszony csak néhány kanálnyin szeretett elnyammogni, utána húzgálta az orrát. A kísérletezést azonban nem adtuk fel, most álljon itt néhány tapasztalat, elsősorban azért, hogy megőrizzem őket a következő gyerek és az utókor számára.

  • Úgy tűnik, mindenre az almapüré a megoldás. Ezt vidáman ette a Leányzó, és ezzel szívesen elnyammogja a krumplit is, már 20 dkg-ot is egy ebédre! Az alma-répát még nem próbáltam.
  • A nyers almát viszont valahogy nem szereti. A dm-ben viszont remek (ráadásul bio) almapürét lehet kapni Alnatura Apfelmark néven.
  • Jelenleg a sütőtökkel kísérletezem, de eddig nem jártam sikerrel, holnap még lesz egy almás próbálkozásom.
  • Bár az is lehet, hogy azt nem szereti, hogy a sütőtökben van néhány szál. Borsószem Királykisasszony korábban attól is szomorú lett, ha a simára turmixolt krumpli állás közben összetapadt, és apró, puha bögök lettek benne.

Update: A sütőtököt elpempikősítve, almával-krumplival keverve sem szereti. Bár az is lehet, hogy az én sütőtökkel kapcsolatos negatív gondolataimat érezte meg, ez azon kevés ételek közé tartozik, amit egyáltalán nem szeretek.

Szólj hozzá!

Címkék: alma répa krumpli sütőtök dm babaétel alnatura

Süti babanéző látogatóknak

2010.02.02. 11:39 pomme-pomme

 

Mostanában a teljes rokoni és baráti kör a Kisasszonyt szeretné megnézni, még ha ennek ő időnként nem is örül. (A hétvégén a legjobb barátnőm láttán, akivel egyébként korábban már találkozott is, olyan kétségbeesett zokogásban tört ki, hogy alig tudtam megvigasztalni. Annyi okos és szép dolgot örökölhetett volna az anyjától, muszáj volt éppen ezt?)

Én pedig továbbra sem tudom megtagadni a természetemet, és szívesebben kínálom meg a látogatókat egy kis saját készítésű süteménnyel, mint ropival. Szerencsére a Kisasszony nagyon szeret a kis hintaszékében üldögélni és bámulni, hogy mit ténykedek a konyhában. De persze ez nem jelent a végtelenségbe nyújtható szórakozást, így mostanában gyakran kerül a vendégek elé egy remek sütemény, ami sokféleképpen variálható, és csak összekeverni-megsütni kell, nincs vele különösebb macera. Még a tojásfehérjét sem kell felverni bele, elegendő egy tál hozzá.

A recept a Porontyról származik, és itt egy meggyes-szegfűszeges-mandulás változatot örökítek meg. Ez egy sima kevert süti, de a korábbi hasonló próbálkozásaimnál sokkal finomabb az állaga.

Gyors gyümölcsös süti

15 dkg (gyümölcs)cukor

2 tojás

5 dkg vaj

25 dkg rétes(!)liszt

1 csomag sütőpor

1 evőkanál vaníliás (gyümölcs)cukor

1 doboz tejföl

1 citrom héja

őrölt szegfűszeg

70 dkg meggy

szeletelt mandula

A cukrot a két tojással kikevertem. Hozzáadtam a megolvasztott vajat, majd belekevertem a többi hozzávalót a meggyig. A meggyet beleforgattam a tésztába, egy 30x20 centis tepsibe öntöttem, és megszórtam szeletelt mandulával. 170 fokra előmelegített sütőbe tettem körülbelül fél órára.

A hozzávalók (a gyümölcs, a fűszerek, a mandula) természetesen szabadon variálhatók. Emellett a liszt egy része helyettesíthető kakaóporral, darált dióval vagy mandulával stb.

Szólj hozzá!

Címkék: meggy tojás gyors tejföl sütemény desszert vaj sütőpor poronty liszt vaníliás cukor gyümölcscukor rétesliszt

Ír krumplis rakott

2010.01.21. 21:20 pomme-pomme

Még a krumplis borítás előtt

Hogy, hogy nem a karácsonyfa alatt 2009-ben is több főzéshez-evéshez kötődő dolgot találtam. Egyrészt a tavalyi robotgép kiegészült egy fagylaltkészítővel, egy gabonaőrlővel és slusszpoénként egy hasábburgonyaszeletelő-feltéttel. Másrészt több gasztronómiai témájú könyv és újság is helyet foglalt a fa alatt. A legnagyobb örömet a Czifray-szakácskönyv okozta, amit végre újra kiadtak, de kellemes meglepetésnek bizonyult a Reader’s Digest Piték és lepények című könyve.

A Répaevő Kisasszony névnapja alkalmából összeszaladt a család egy része, így rögtön ki is próbáltam belőle egy receptet, ami elég jól előkészíthető, evés előtt már csak a sütőbe kellett betolni egy időre.

A szakácskönyv szerint az ételt az ír colcannon ihnlette, amelynek főbb összetevői a krumpli, valamilyen káposztaféle és a(z új)hagyma. (Bővebben róla angolul és németül.) A pités könyvben szereplő változatban egy almás-csirkés ragut borít a káposztás krumpli. Az eredeti receptet a körülmények miatt kicsit átdolgoztam. Az előre elkészített összetevők miatt tovább sütöttem, valamint a kelkáposzta-újhagyma kombináció helyett egy póréhagyma került bele. (Hirtelen ugyanis nem tudtam volna mit kezdeni egy kelkáposztával, amiből csak 20 dkg-t használok el.)

Ír krumplis rakott csirke

50 dkg csirkemellfilé

1 hagyma

4 sárgarépa

2,4 dl csirkealaplé

2,4 dl almabor vagy almalé

1 kiskanál magos mustár

2 nagyobb alma

tárkony

70 dkg krumpli

1 póréhagyma

4 evőkanál tej

2,5 dkg vaj

só, bors

zsiradék

A krumplit puhára főztem, összetörtem, a tejjel és a vajjal habosra kevertem. A póréhagymát felkarikáztam, és a krumplipüréhez kevertem.

Megdinszteltem a felaprított hagymát, majd hozzáadtam a kockára vágott csirkemellet. Amikor megpirult, hozzáadtam a karikára vágott répát. Ráöntöttem a húslevest és az almalevet, belekevertem a mustárt és a tárkonyt. 15-20 percig főztem. A végén hozzáadtam a megtisztított, kockára vágott almát, de azzal már csak egyet rottyantottam. (Ha túl híg lenne, egy kiskanál hideg vízben elkevert keményítővel sűríthető.)

Egy tűzálló tálba öntöttem az almás-csirkés ragut, és befedtem a krumplipürével. 180 fokos sütőben 30 percet sütöttem. (Mivel én a ragut és a krumplit előző nap elkészítettem, ezért kellett viszonylag sokáig sütni, hogy kellően átmelegedjen. Frissen készítve rövidebb idő is elég neki, amíg a krumpli megpirul a tetején.)

Hat adag lett belőle.

Szólj hozzá!

Címkék: alma csirke tej répa krumpli hagyma hús mustár póréhagyma vaj tárkony almalé több részletben

Új gasztrokritikus a családban

2010.01.11. 19:14 pomme-pomme

Új vizekre evezek a gasztronómia területén: a zöldségpépekre specializálom magam. Verácska elkezdett megismerkedni a a föld terményeivel, elsőként a sárgarépával. Eddig láthatóan jól vette az akadályokat. Először ugyan elhúzta az orrát, hogy mi ez a kemény műanyag dolog (kanál), amit a szájába tömködök, de miután lenyalogatta róla az édeskés répapürét, elégedetten cuppogott.

A mai napon pedig rájött, hogy az étkezés egy interaktív, mi több társas esemény. Így időnként megpróbált nekem segíteni úgy, hogy megragadta a kanalat vagy kézzel tömködte a szájába a kifolyt répát. Emellett egy-egy falat előtt, után, alatt és helyett elkezdett gesztikulálni és nevetgélni rám. Így az evés egyre szórakoztatóbb tevékenységgé válik mindkettőnk számára...

Egyenlőre lassú lépésekben haladunk az új ételek bevezetése területén, de a répa után hamarosan következik a tejpép (ebben persze nem lesz nagy a konyhai hozzáadott értékem), a krumpli, a sütőtök és az alma.

Egy darabig most kétfelé fogok főzni, aztán ha nagyobb lesz a leányzó, lassan majd közelítem Veronika és a magunk ebédeit. Amint elkezdek összetettebb dolgokat főzni neki, igyekszem itt megörökíteni, talán segít más kisgyerekes anyukáknak, meg nekem is, ha majd a reménybeli kistestvér(ek) is belépnek a zöldségevő korba.

4 komment

Címkék: répa babaétel

Karácsonyi halacska

2010.01.07. 17:05 pomme-pomme

Ahogy mostanában mindent, az idei Szenteste menüjét is elsősorban „bababarát” szempontok határozták meg, miszerint legyen viszonylag gyorsan és egyszerűen elkészíthető, valamint könnyű legyen melegíteni. Még korábban vettem két darabka fagyasztott lazacot (de majd ha kijön a jó idő, akkor rendszeresen elmegyünk a piacra-racra, és végre megint lesz mindenféle friss hozzávalónk :), úgyhogy ehhez kerestem megfelelő receptet.

Elsőként Chili és Vaníliánál és Cserkénél néztem körül valami ötletért, de nem találtam a fenti kritériumoknak megfelelő változatot. Végül C&V-től indulva ráleltem a svéd Anne blogjára. Reméltem, hogy mivel ott a messzi északon nagyságrendekkel több lazac fogy, mint nálunk, a receptjei között találok valami jót. És lőn: egy remek citromos szószos lazacra bukkantam. Ugyan ő ezt gyors hétköznapi vacsorának javasolta, de nekünk remek karácsonyesti étel lett belőle. A recepten csak picit változtattam, az arányok lettek mások, de még így is kissé sűrűbb lett a szósz, mint vártam.

Citromos-tejszínes lazac

250 g lazacfilé

1 kis hagyma, felkockázva

1 nagyobb répa, durvára reszelve

1 (kezeletlen!) citrom reszelt héja (Ez nagyon fontos, ettől lesz finom!)

200 ml zöldség-/húsleves

1 tk. ecet

200 ml tejszín

1 tk. keményítő vagy 1-2 g szentjánoskenyér-liszt

só, fehér bors

zsiradék

Kevés vajon megpároltam a hagymát, a répát és a citromhéjat. Felöntöttem a húslevessel és a tejszínnel, majd forrás után öt percig főztem. Sóztam, borsoztam, és besűrítettem a szentjánoskenyér-liszttel. Óvatosan beleforgattam a kockára vágott halat és néhány percig rotyogtattam.

Kukoricás rizzsel ettük.

(Elnézést a kép minőségéért, Szentestén ennyi telt tőlünk. Viszont meg kellett mutatnom, milyen szép tányérunk van. :)

Szólj hozzá!

Címkék: karácsony lazac répa hal hagyma citrom tejszín ecet hellókarácsony

süti beállítások módosítása